Mikor lesz Győr okos város?
2017. december 30. írta: Cseri Pali

Mikor lesz Győr okos város?

okos_varos.jpg

Napról-napra fejlődik a technológia, gyakorlatilag komplett számítógépeket hordozunk ma már a zsebünkben. Ez a fejlődés a városok tervezésében is megmutatkozik: szenzorok, kamerák és mérőeszközök figyelik minden lépésünket. De hogyan lesz ettől okos egy város, és miért érdemes ilyenben élni? Mi lesz az adatainkkal?

Nem kell már sci-fi regényeket felütni ahhoz, hogy félig-meddig automatizált, vagy épp intelligens megoldásokkal találkozzunk a városokban. Szaúd-Arábiában épp a modern technológiára alapozva egy intelligens, és teljesen megújuló energiával működő városállamot készülnek felhúzni az egyiptomi-jordán határon: ez lesz Neom. Nem kell azonban a semmiből új városokat teremteni ahhoz, hogy élvezzük az intelligens megoldásokat. A Marketwatch cikkéből kiderül, hogyan is érhető el mindez – és hogy miért jó ez nekünk.

A mesterséges intelligencia egyik lehetséges felhasználási módja az okos városokban a különböző adatok begyűjtésében rejlik, valamint azok felhasználásában rejlik. A következő évtized egyik hívószava a Big Data lesz – vagyis az, hogy miképpen tudjuk hasznosítani az okos eszközök által előállított töménytelen információmennyiséget. A különböző szenzorokból, kamerákból és mérőeszközökből befolyó adatok segítségével nem csak a város fogyasztását és károsanyag-kibocsátását tarthatjuk szemmel, hanem a mesterséges intelligencia segítségével egy egész sor szolgáltatást is rá lehet húzni az okos város működésére.

Azzal ugyanis, hogy monitorozzuk a különböző járművek (akár vezető nélküliek is) és emberek mozgását egy városon belül, felszerelhetünk egy települést parkolóhely-figyelő alkalmazással, vagy épp a városban működő kereskedők kaphatnak tisztább képet a vásárlóik demográfiai összetételéről, és így adott esetben ennek megfelelően alakíthatják a hirdetéseiket, árukínálatukat is. Ráadásul azzal, hogy nyomon követjük a járművek mozgását, alternatív útvonalat javasolhatunk az autósoknak – így minimalizálhatóvá válnak a forgalmi dugók. Erre ma már jó példa a magyar fejlesztésű Waze is. Mindemellett ezzel az utak is biztonságossá tehetők, így a jövőben gyakorlatilag nullára lesz redukálható a gyalogos-, biciklis- és autóbalesetek száma.

Valóban, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése komoly jogi aggályokat vet fel, amelyet jelenleg a világ országainak egyesével kell lokális és együtt kell globális szinten megoldaniuk. Jelenleg mintegy 500 millió utcai kamera streamel videót a hét minden napján, 24 órában, sok esetben HD minőségben (vagy fog, hamarosan, ahogy a kamerákat jobbakra cserélik). A szakértő szerint ez a szám a következő négy évben eléri majd az egymilliárdot.

Egy mesterséges intelligencia bevezetése itt is segítséget nyújthat. Egy jól megírt algoritmus például még azelőtt titkosíthatja a begyűjtött adatokat, hogy azok egyáltalán elhagynák a szenzort (kamerát vagy egyéb eszközt), és elküldenék a pakkot az adatközpontba. Egy másik lehetőség egyenesen a streamelés szükségességét írná felül, ugyanis csak azokat a helyzeteket rögzítené és küldené tovább a megfelelő szerveknek, ami releváns – az algoritmus például képes lenne megkülönböztetni egy rablás körülményeit egy hétköznapi tömegjelenettől.

(privátbankár)

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: szerkesztoseg@boldoguljgyorben.hu

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljgyorben.blog.hu/api/trackback/id/tr9713534337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.