A magyar rendőrség azért nem ad ki lokális baleseti adatokat a fix telepítésű Véda sebességmérők (a köznyelvben szupertaffipaxok) környékéről, mert állítólag ez nem áll rendelkezésükre. Egy „ártatlan” körforgalom-szépségverseny azonban felvetett pár kérdést.
Nem hozott érdemi balesetszám-csökkenést a Véda sebességmérők 2016 eleji megjelenése. A bevezetés évében 16 627 személyi sérüléssel járó baleset történt, 2017-ben pedig 0,87 százalékkal kevesebb.
Bár az összképen javít, ha figyelembe vesszük az autóállomány növekedését, az üzemanyag árcsökkenését és az életszínvonal emelkedését, az emberek mégis joggal várhatják el egy 14,5 milliárdért kiépített rendszertől (fix és mobil eszközök), hogy azon kívül is mutasson fel valamit, mint hogy milyen sok csekket sikerült kipostázni a szabályokat áthágó autósoknak.
A rendőrség sebességmérési gyakorlatát nem kevés kritika éri, mondván: az kevésbé a balesetek megelőzését, mintsem a pénzbeszedést szolgálja. Ezt persze a hatóság cáfolja. A legmegnyugtatóbb ugyanakkor az lenne, ha kiadnák, hogy azokon az útszakaszokon, ahol fix sebességmérőket szereltek fel, miként alakult a személyi sérüléssel járó balesetek száma.
Ha ugyanis csökken, akkor ezzel bizonyíthatják, hogy valóban veszélyes útszakaszokon, baleseti gócpontoknál szerelték fel ezeket az eszközöket és senki sem kérdőjelezné meg a hatóság motivációját vagy a pénz elköltésének hasznosságát. Legalábbis a fix eszközöknél.
Ezen adatok kikérésével lapunk is megpróbálkozott bő egy évvel korábban, mikor az eszközök egyévesek lettek.
A rendőrség akkor a következő választ adta:
a területi egységekre, a legnagyobb bírságra, a legnagyobb sebességre vonatkozó adatszolgáltatás csak az ügyek egyenkénti vizsgálatával lenne lehetséges, ez pedig az alaptevékenységek ellátásához szükséges munkaerő aránytalan mértékű igénybevételével járna, ezért ezzel kapcsolatos adatokról tájékoztatást adni nem tudunk.
A hatóság azt is közölte, hogy milyen szempontok alapján döntöttek fix eszközök kihelyezéséről. Ezek között szerepel ugyan a balesetek száma és súlyossága, de hogy milyen részletes adatokat jelent az nem derült ki.
Maga a válasz pedig azt is jelenti, hogy a rendőrségi helyszínelés során készült jegyzőkönyveket - amelyekben vélhetően megadják az egyes balesetek pontos helyét is - nem fésülik össze egy adatbázisban.
Aztán jött a körforgalom-szépségverseny
A Magyar Közút Nonprofit Zrt és a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozata nemrég kiírta az idei "az év körforgalma" pályázatot, amelyben szerepel egy érdekes mondat:
ha a körforgalomban, annak ki- és belépési pontjain az elmúlt három évben legalább három személyi sérüléses baleset történt, akkor a létesítmény nem kaphat elismerést. A baleseti adatokat a bíráló bizottság a hivatalos baleset nyilvántartási adatok alapján ellenőrzi.
Ez arra utal, hogy léteznek ilyen adatok - vélhetően nem is akármilyenek ha az ország összes körforgalmára rá lehet szűrni.
Elküldtük kérdéseinket a hét elején Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek és a rendőrségnek is, utóbbitól azóta sem jött válasz.
A Magyar Közút viszont elárulta, hogy a KSH-tól rendszeresen kapnak adatokat a balesetekről. Ezeket egy belső rendszeren tárolják, amelyhez nem férhetünk hozzá, de ha szükséges, készítenek egy szűrést.
Mikor azonban megírtuk, hogy a fix Véda sebességmérők környékéről szeretnénk adatokat kérni, a Magyar Közút is a rendőséghez irányított minket - egyrészt mert a KSH-nak is ők szolgáltatnak adatot, másrészt mert az eszközök egy része nem az országos közúthálózaton található.
Itt a kör bezárul, bízunk abban, hogy a rendőrség mégis kiadja az adatokat. Már csak azért is, hogy a hírek ne csak arról szóljanak, hogy hányszor hibásodtak meg a készülékek, illetve, hogy az üzemeltető cég a tervezettnél 1,5 milliárddal drágábban vállalta a munkát a következő öt évre.
Fotó: mti/Czeglédi Zsolt
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com
Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
