ÍGY LAKTOK TI! Egyre nagyobb és komfortosabb lakásokban ékünk Győrben is?
2018. április 30. írta: Cseri Pali

ÍGY LAKTOK TI! Egyre nagyobb és komfortosabb lakásokban ékünk Győrben is?

gyor_lakas.jpg

Egyre nagyobb lakásokban élünk, amelyek egyre komfortosabbak. Ugyanakkor továbbra is nagy különbségek vannak az országban: még mindig van olyan megye, ahol a hálózati vízvezetékbe sok lakás nincs bekötve, a közcsatornába bekötött lakások aránya egyes területeken 70% alatti, az Alföldön pedig a lakások 30-40%-a vályogfalazatú.

A napokban tette közzé a KSH a 2016-os mini-népszámlálás (mikrocenzus) lakáskörülményekre vonatkozó eredményeit. A jó hír, hogy folyamatos fejlődés figyelhető meg a lakhatási körülményeinkben, bár talán több területen lehetünk elégedetlenek a fejlődés ütemével.

A lakott lakások átlagos alapterülete 2016-ban 82 négyzetméter volt, 4 négyzetméterrel több, mint a megelőző, 2011. évi népszámláláskor. A lakások alapterületének változásában is az újonnan épített nagyobb lakások hatása látható. A legkisebb, 30 m2 alatti lakások közel fele a háború előtt épült, az ezredforduló után mindössze 5%-uk. A 100 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakások negyede új építésű, vagyis az elmúlt 25 évben épültek. Figyelemre méltó a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások arányának növekedése, napjainkban már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik. Természetesen a nagy alapterületű lakások továbbra is kisebb településeken dominánsak.

1949-ben még a lakott lakások kevesebb, mint ötödében, 1970-ben kevesebb, mint a felében volt vezetékes víz. 1990-re a vezetékes vízzel rendelkező lakások aránya meghaladta a 80%-ot, 2016-ban 98% volt. Ugyanakkor Bács-Kiskun megyében az arány nem éri el a 90%-ot, amire a KSH szerint az ad magyarázatot, hogy a külterületi ingatlanok száma kiemelkedően magas.

A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a lakott lakások 12%-a a közcsatorna-hálózat hiánya miatt továbbra is a szennyvízelvezetés kevésbé korszerű módjait kénytelen használni. Több mint 70 ezer lakást érint a szennyvízelvezetés teljes hiánya. A községekben még napjainkban is magas, 31% körüli a házi csatornával rendelkező lakások aránya.

A közcsatornázottság területi eltérései jól tükrözték az országrészek közötti fejlettségbeli különbségeket. Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében 90% fölötti volt a közcsatornával ellátott lakások aránya. Ugyanakkor az ország déli felében 56-70%-os arány jellemző csupán.

A vízöblítéses WC-vel való ellátottság is hasonlóan egyenetlen. Miközben az országos átlag 96%-os, aközben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében még mindig a lakások több mint 7%-ából hiányzott a vízöblítéses WC

A modern építési módok, technológiák alkalmazásával és a régebbi építésű lakások korszerűsítésével folyamatosan nő a lakásállomány felszereltsége és komfortossága - állapítja meg a mikrocenzus. 1990-ben az összkomfortos lakások aránya nem érte el a 40%-ot, a komfort nélküli vagy szükséglakásoké meghaladta a 20%-ot. A 2016-os felmérés időpontjában a két legmagasabb komfortfokozatba (összkomfortos és a komfortos kategóriába) sorolt lakások aránya 95%-ra nőtt. Igaz, az összkomfortos lakások aránya még mindig egy hajszállal elmarad a kétharmadtól.

Területi különbségek itt is megfigyelhetők: A főváros mellett a megyei jogú városok lakásai a legkomfortosabbak, itt 75% az összkomfortos lakások aránya. Ezeket a kisvárosok lakásai követték 11 százalékpontos lemaradással, míg a községekben a lakott lakások alig több mint fele volt összkomfortosnak mondható. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a lakott lakások 80%-a volt összkomfortos, de Pest, Fejér, Veszprém és Baranya megyében is meghaladta a 70%-ot. Ugyanakkor Nógrád valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében éppen csak meghaladta, Jász-Nagykun-Szolnok megyében el sem érte az 50%-ot.

A lakások közel 30%-a 1960 előtt épült. A lakásállományon belül ezek a régi építésű lakások rendelkeznek a legkedvezőtlenebb minőségi jellemzőkkel. A vályogfalazatú lakások több mint 70%-a 1960 előtti építésű, és a kis alapterületű, egyszobás lakások több mint fele is ebben az időszakban épült. Közel egytizedükben nincs fürdőszoba vagy vízöblítéses WC, a kevésbé korszerű, helyiségenkénti fűtéssel rendelkező lakások aránya 52%.

A lakott lakások kétharmada téglafalazatú, 14% a panellakások aránya, a lakások 13%-a vályogból épült. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a lakások falazat szerinti megoszlásában jelentős különbségeket találtunk az ország különböző területein. Ez a természeti adottságokkal, építészeti hagyományokkal, illetve az adott térség jövedelmi viszonyaival hozható kapcsolatba.

A téglaépítésű lakások túlsúlya elsősorban az ország nyugati és északi megyéit jellemzi. Vas megyében a lakások 84, Zalában és Somogyban 80, Győr-Moson-Sopronban 79%-a volt téglafalazatú. Arányaiban Dél-Alföldön, Bács-Kiskun és Békés megyében a legkevesebb a téglaépület, itt a lakott lakások fele épült ebből az építőanyagból. 2016-ban az országban 502 ezer lakott lakás vályogfalazatú volt, 97%-uk 1980 előtt épült.

A vályog az Alföldön volt kedvelt alapanyag, 2016-ban is ezen a területen találtuk a legtöbb vályoglakást. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 37, Békés és Bács-Kiskun megyében 31-33% körüli volt a vályoglakások aránya, de Tolna, Szabolcs-SzatmárBereg és Csongrád megye lakott lakásainak is közel negyede ebből az alapanyagból épült.

(portfolio)

 

A fotó illusztráció

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljgyorben.blog.hu/api/trackback/id/tr9513880734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.