A túlóra elrendelésének törvényben szabályozott korlátai vannak. Ha e korlátok valamelyikébe ütközik a túlóra elrendelése, akkor a munkavállaló jogosan tagadhatja meg az utasítás teljesítését.

Teljes napi munkaidő (napi 8 óra) esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az elrendelhető túlóra arányosan kevesebb, ha a munkaviszony év közben kezdődött, vagy részmunkaidőben alkalmazzák a dolgozót. A túlóra előírásánál arra is ügyelni kell, hogy a napi munkaidő maximális időtartamára (rendszerint 12 óra) és a napi pihenőidőre vonatkozó előírások (rendszerint 11 óra) is betartásra kerüljenek.

Nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén pedig gyermekének hároméves koráig. Csak hozzájárulásával rendelhető el túlóra a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig.

Ugyancsak nem lehet túlórát elrendelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés stb.) meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a 18 év alatti munkavállaló számára sem.

Korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelhetősége munkaszüneti napra. Munkaszüneti napon (pl. május 1., augusztus 20.) akkor lehet túlórát elrendelni, ha például baleset vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Vannak olyan esetek, amikor a Munka Törvénykönyve megengedi a munkaszüneti napra előírt túlórát, például rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy külföldön való munkavégzés során.

Általános szabály, hogy a munkáltató utasítása, intézkedése nem járhat a munkavállalóra aránytalan sérelemmel. E szabály érvényes a rendkívüli munkaidőre is, azaz nem járhat a túlóra elrendelése sem aránytalan sérelemmel. Például ha ismert, hogy a dolgozónak szombaton esküvője lesz, akkor a pénteken közölt, szombati túlórára való utasítás aránytalan sérelmet jelenthet.

Ha a munkavállaló jogosan tagadta meg a túlórára vonatkozó utasítás teljesítését, akkor emiatt őt hátrány nem érheti a munkaviszonyban. Ha azonban a rendkívüli munkavégzés elrendelésének feltételeit a munkáltató betartja, akkor a munkavállaló köteles az utasítást teljesíteni és munkát végezni. Ha a dolgozó ennek nem tesz eleget, akkor nem csak az utasítás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét szegi meg, hanem a munkavégzési kötelezettségét is. Ebben az esetben a munkavállalónak viselni kell a következményeket, amely legrosszabb esetben a munkaviszony felmondással (akár azonnali hatállyal) való megszüntetése is lehet -írja a piacesprofit.hu.

Ez mind szép és jó, de az országban általában kirúgással fenyegetik meg azokat, akik nem akarnak túlórázni. Akármit mond is erről a jogszabály, a cégek a kötelező túlóra fogalmát, egyszerűen és abszurd módon, arra terjesztik ki, amire akarják. Nem mindegyik, de akár bevalljuk akár nem, sok helyen ez a” divat.”

És azzal például senki nem tud kezdeni semmit, ha nem azonnal büntetik meg a renitens dolgozót, csak felkerül egy “képzeletbeli” listára, és majd később egy másik dolog miatt rúgják ki. Ez mondható paranoiának persze, de túl sok ilyen esettel találkoztam már. Illetve nem is olyan régen, még az a felfogás uralkodott, hogy bárkinek a munkájában lehet hibát találni: annyiszor, ahányszor akarom, és ezáltal könnyen lehet szórni a fegyelmit is, ami aztán felmondáshoz vezethet. Nagyon könnyű “kicsinálni” a munkavállalót, ha a cég nagyon akarja, még mindig. És előfordult már olyan is, hogy inkább kifizették a büntetést a túlmunka miatt.

A fotó illusztráció

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!