Az ország legrugalmasabb munkaidő-szervezési-rendszerét alkalmazza az Audi Hungaria Zrt. Az 52 hetes, azaz egyéves időtartamú úgynevezett elszámolási időszak bevezetésével eddig rajta kívül egyik nagy gyáripari szereplő sem próbálkozott. A rendszer, bár igen hatékony, borzasztóan bonyolult és több esetben a munkavállalók nemtetszését váltja ki: jelenleg párhuzamosan számos munkajogi eset zajlik a bíróságokon ebben az ügyben.

Drasztikusan csökkent a túlóra-kifizetések összege az Audinál az elszámolási időszak bevezetése óta, azaz 2012-től kezdve, amikor az új Munka Törvénykönyvének hatályba léptetésével lehetővé tették ennek a munkaidő-szervezési eljárásnak az alkalmazását. Ezt a munkáltató kollektív szerződés által tudta keresztülvinni, amit komoly alkudozások előztek meg (például emelt műszakpótlékok, kötelező hétvégék, heti maximum munkaidő és egyebek) - tudta meg a portál Csalogány Györgytől, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) alelnökétől.

A munkaidőkeret és az elszámolási időszak között alapvető eltérés van abban, hogy míg a munkaidőkeretnek van egy egyértelműen meghatározott induló és záró dátuma, ami mindenkire - tehát az egész termelési csoportra - vonatkozik, addig az elszámolási időszak olyan, mintha létezne egy meghatározott időtartamú munkaidőkeret, de már nem egy egységre, hanem egy adott személyre vonatkozóan. Így több ezer embernél, főleg a termelésben dolgozóknál, fejenként alkalmazzák az elszámolási időszakot

A rendszerben mindenkinek van egy saját egyéni időegyenlege, különböző indulási és zárási dátumokkal. Minden héten - és ez a bonyolult benne - indul egy elszámolási időszak, így jön ki az 52 hetes időtartam. Ezzel folyamatosan tolódik az elszámolás: például oly módon, hogy a 13. héttel a következő év 13. hetében, a 25. héttel a következő év 25. hetében kell elszámolni. Az üzemben előfordulhat olyan eset - például a nyári leállás, vagy a megrendelésállomány-csökkenés miatt - amikor a dolgozónak több héten, vagy hónapon keresztül kevesebbet kellett dolgoznia, így mínuszórái keletkeznek, csúcsidőszakban viszont pluszórákkal számolhat. A pluszórákat ugyanakkor a munkáltatók jellemzően nem túlóraként fizetik ki.

Az elszámolási időszaknál az a fontos, hogy a munkáltató minden héten tart egy "leltározást", megnézi, hogy a heti 40 órához képest több, vagy kevesebb munkát végzett a munkavállaló. Az eltérés lehet plusz, vagy akár mínusz irányú: előfordulhat azért, mert valamilyen rendkívüli munkát végzett a dolgozó, de előfordulhat azért is, mert olyan műszakrendbe osztották be, amely nem érte el a 40 órát.

Az elszámolási időszak másik jellegzetessége, hogy a dolgozó felmondása esetén a munkáltató az időszámla aktuális plusz-mínusz egyenlegét a tekintetben vizsgálja, hogy ott adtak-e valami többlet-juttatást a dolgozónak, vagy sem. Ezzel az elszámolási időszakban maradt, le nem dolgozott mínusz órákat előlegnyújtásból eredő követelésként kell elszámolni - magyarán le is vonhatnak a kiugrott munkavállaló fizetéséből.

A munkavállalók számos esetben jogi útra terelték az ilyen vitás ügyeket - ezek jelenleg folyamatban vannak - a perek pontos számáról és a lezárt ügyekről azonban az AHFSZ alelnöke nem kívánt nyilatkozni.

Az Audi egyébként nem csak a törvény szerint beosztható maximális, egyéves elszámolási időszakot vezetett be, hanem a kollektív megállapodás alapján az elérhető legmagasabb: évente 300 órányi rendkívüli munkaidőt szabhatja ki dolgozóira.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

A fotó illusztráció

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat!