Történelmi győzelmet aratott a szakszervezet, és ezáltal a munkavállalók is, a győri Audiban tegnap, ráadásul sikerült újradefiniálni a magyar érdekképviselet fogalmát.

A sztrájkot szervező Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) egyik elnökségi tagját, Szimacsek Tibort kérdeztük az elmúlt egy hétről.

Szimacsek Tibor elmondta, hogy megdolgoztak érte, de hatalmas eredményt sikerült elérniük a végére, a 18 százalékos, de legalább 75 ezres béremelést komolyan kell vennie mindenkinek. A béren kívüli juttatások terén is fontos eredmény, hogy két évre le tudták fixálni, ez nagy biztonságot ad a munkavállalóknak, még ha engedniük is kellett. Bár az összege az eredetihez képest csökkent, de a kétéves rögzítés nagy fegyvertény. Ráadásul a lojalitás bónuszt optimalizálták és a régóta várt jubileumi bónusz bevezetését is sikerült elérni, ami teljesen új juttatás. Ez utóbbit már nagyon várták az emberek, ilyen eddig még nem volt.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy a bértárgyalásoknak egy meglehetősen magas színvonalú előkészítő munka után álltak neki. Két-három közgazdász is segítette a bérkövetelés kialakítását, valamint felállítottak egy bértárgyaló-előkészítő munkacsoportot, amiben 12 fő dolgozott, és így együtt készítették elő azt béremelési csomagot, amit aztán letettek az asztalra. Ez az előkészítő munkaanyag segítette őket még az utolsó napok tárgyalásain is.

Szimacsek elmondta, hogy igen, alapvető cél volt, hogy minél több dolgozónak, minél jobb bért alkudjanak ki, de a legfontosabb a MEGBECSÜLÉS KIALAKÍTÁSA VOLT.

Erre szolgált a béremelés szociális lába is, miszerint minden hónapban lesz egy TELJES, SZABAD HÉTVÉGE MINDENKINEK, illetve hogy a családoknak tényleg kedvezzenek, legalább a gyerekek után járó szabadságot akkor vegyék ki, amikor velük tudnak lenni.

Arra a kérdésünkre, hogy mit gondol, hogyan fogadta az egész sztrájkot a munkáltató, Szimacsek elmondta, hogy “szeptember 24-én, amikor megadta az első ajánlatát a cégvezetés, és amikor november 9-én az AHFSZ, utána jobban felpöröghettek volna az események. Ezt mind a két fél el fogja ismerni, hogy ebben az időszakban ment el nagyon sok idő. Annak az érdemi munkának, ami a vége felé zajlott, már ősszel meg kellett volna történnie.”

Hozzátette, hogy a sztrájk-kultúrának nagyon régóta nincsen hagyománya az országban, ez azt hozta magával, hogy hiába volt pár helyen kétórás sztrájk, igazából nem vette komolyan senki.

Az AHFSZ által meghirdetett 168 órás munkabeszüntetés volt az erős ellenpélda. “Még a németek is dobtak egy hátast, amikor megtudták, hogy nálunk 168 órás munkabeszüntetés lesz, mert ezt még ők sem merték meglépni. 24 órás sztrájkot csináltak, de ilyet mint mi Győrben, nem.”

Szimacsek szerint, az első napokban még nem vette komolyan a dolgot a győri Audi vezetése, akkor döbbentek rá, hogy valamit lépniük kell, amikor már "nagyon fájt" nekik.

Ráadásul a szakszervezet szombaton küldött egy levelet, “egy jelzést” az anyavállalat felé, hogy a sztrájk kapcsán nem haladnak a tárgyalások a gyárban, ennek is lehetett ereje.

Érdekes egyébként, hogy amikor elérkezik egy bértárgyalás, a munkáltató igyekszik minél rosszabbul lefesteni a helyzetet, nyilván, hogy erősítse a tárgyalási pozícióit. Ilyenkor aztán jön az “Armageddon”, hogy aztán, itt a világvége, eltűnik a gyár, lecsökkentik a termelési számokat, ilyenek, ebben az esetben is történtek.

Az egyhetes sztrájk iszonyúan fáj, de tessék már az elején komolyan venni, mondja Szimacsek. Azért azt tudni kell, hogy a szakszervezet közgazdászai teljesen nyilvános adatokból számolták ki a béremelés mértékét, nem hasraütésre ment a dolog.

Ami kiemelten fontos, hogy az előkészítés során sikerült nagyon eltalálniuk  az ún. megélhetési kérdőív kérdéseit, ezek során megkapták azt a visszacsatolást, hogy biztosak lehetnek abban, hogy a meghirdetett sztrájkhoz a munkavállalók döntő többsége csatlakozni fog.

Jól mutatja az AHFSZ-en belüli fejlődést, hogy két évvel ezelőtt még aláírást gyűjtöttek mielőtt meghirdették a kétórás figyelmeztető sztrájkot, most biztosak voltak benne, hogy a mostanihoz csatlakozik a munkavállalók többsége.

Az egyhetes sztrájk hangulatát és elszántságát mutatja, hogy az utolsó, a Pipacs előtt tartott gyűlés volt a legnagyobb létszámú. A sztrájkolók nemhogy elcsüggedtek volna, mint azt egy ilyen hosszú demonstrációnál várná az ember, hanem pont fordítva. Látták, hogy a kitűzött céljaikat elérhetik, van értelme a munkabeszüntetésnek.

Ekkor érezni lehetett, hogy ha kell, akkor egy hétnél is tovább sztrájkolnak.

Ami a leglényegesebb a szakszervezeti vezető szerint, hogy rendes előkészítés valós dolgozói összefogás nélkül hiába kiabál az ember sztrájkot, hamar egyedül marad.

“Azt érezzük, hogy fiatalok fejében is sikerült rendbe tennünk azt, hogy miről is szól ez a történet.”

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!