Sokan nem tudják, mit kell tenniük, ha az albérlő nem fizeti a rezsit, vagy több havi bérleti díjjal maradt már adós. Egy biztos: erőszakoskodni nem jó ötlet, sőt! A Pénzcentrum összeszedte, milyen jogi lépésekre van lehetőség.Rengeteg ember és pénz mozog a hazai albérletpiacon. Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben: a válaszadók 6 százaléka kiadja otthonát, 13 százalékuk kivesz magának lakást, 1 százalék pedig ad és vesz is ki ingatlant. További érdekesség, hogy a budapesti albérletben élők ugyanannyian vannak, mint az ország egyéb településein összesen - derült ki korábban a Groupama Biztosító felméréséből.Mindennek ellenére az interneten rendre keringenek a borzasztó történetek nem fizető, vagy rezsitartozást felhalmozó albérlőkről. Sok esetben szinte tehetetlenek a lakástulajdonosok, mivel csak úgy kirakni még akkor sem szabad az albérlőt, ha a fenti esetek fennállnak. Most összeszedtünk néhány óvintézkedést, amelyekkel megelőzheted ezt a kellemetlen szituációt.

Sokszor a tulajdonosok a jogi keretek miatt kerülnek zsákutcába. Ugyanis a birtokvédelmi szabályok - a nevüknek megfelelően - az ingatlan birtokosát védik. Albérlet esetében ez pedig nem a tulajdonos, hiszen a bérleti szerződés megkötésével az ingatlan használatának, birtoklásának jogát az abba foglalt feltételek mellett átruházza a bérlőre - őt pedig a birtokvédelem még a tulajdonossal szemben is megilleti. Így pedig a tulajdonos még abban az esetben sem cserélheti le a zárat, dobálhatja ki a bérlő cuccait, ha az nem fizet. Ha ezt mégis megteszi, akkor a bérlő a helyi jegyzőtől, vagy a bíróságtól kérheti a birtoklás zavarásának megszüntetését, a birtokállapot helyreállítását - azaz a lakásba történő visszahelyezését.

Az ilyen, és ehhez hasonló esetek elkerülése végett fontos, hogy jó, és érvényes szerződést kössünk, amikor kiadjuk az ingatlanunkat. Ennek rengeteg szempontja van, az első, és legfontosabb az, hogy

a bérleti szerződés csak és kizárólag írásban érvényes. A szóbeli megállapodás nem tekinthető annak.

Ha nincs érvényes szerződés, akkor később nem lehet fennálló tartozás miatt jogi lépéseket tenni, hiszen nincs mire hivatkozni.

A szerződés sarkalatos pontja még annak időtartama: meg kell határozni, hogy a felek határozatlan, vagy egy meghatározott időre írnak alá. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti. A felek általában abban szoktak megállapodni, hogy a felmondási idő 30 nap. Ha határozott időre kötnek megállapodást, akkor az már egy másik történet: ezt a kontraktust nem lehet rendes felmondással megszüntetni. Csak szerződésszegés - tehát például díjtartozás - esetén lehet felmondani, kivéve ha a felek másképpen állapodnak meg. Ha nincs belefoglalva a szerződésbe a rendes felmondás joga, akkor hiába költözik ki mondjuk a bérlő egy év után a 2 év határozott időre kibérelt lakásból, ha nincs szerződésszegési oka a felmondásra, akkor a maradék egy évig is ugyanúgy fizetnie kell a megállapodás szerinti bérleti díjat.

Emellett meg kell állapodni arról, hogy melyik eseteket tekintjük súlyos szerződésszegésnek: például, ha a bérlő a tiltás ellenére állatot tart, vagy más is lakik az ingatlanban rajta kívül. Emellett a lakás részletes adatai mellett bele kell írni a szerződésbe a bérleti díjat, a kaució mértékét és a szerződésszegés eseteit, annak megszüntetését.Így biztosíthatod be magad

Aki biztosra akar menni, annak érdemes közjegyzői okiratba foglalni a bérleti szerződést. Így már bírósági elsárás nélkül is meg lehet indítani a végrehajtást abban az esetbe, ha a bérlő nem fizeti a megállapodásba foglalt havi bérleti díjat. Ugyanis amennyiben többszöri felszólítás után sem rendezik a tartozást, akkor a kiadónak nem kell mást tennie, mint a közjegyzőnél kérelmezni a végrehajtás elrendelését. Emellett a bérlővel arról is meg lehet állapodni, hogy a közjegyző előtt egy kiköltözési nyilatkozatot is tesz: így nem kell attól tartani, hogy probléma esetén csak hosszas procedúra után lehet kilakoltatni az ingatlanból. Ezzel a papírral ugyanis külön jogi eljárások nélkül is elindítható a kilakoltatás, ha mondjuk a bérlő nem fizet, vagy rengeteg rezsitartozást halmoz fel.

Akkor is érdemes a közjegyzőt felkeresni, ha korábban nem foglaltattad okiratba a szerződést. Ugyanis a pénzbeli követeléseidre érdemes úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást indítani. Ebben az esetben a közjegyző egy fizetési meghagyást küld a bérlőnek arról az összegről, amivel tartozik a bérbeadónak. Amennyiben a bérlő a kézhezvételtől számítva 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor a meghagyás jogerőre emelkedik, ez alapján pedig a közjegyzőnek lehetősége van elrendelni a végrehajtást, ha a bérbe adó ezt kérelmezi. Amennyiben azonban az albérlő vitatja a követelést, akkor az eljárást peres úton kell folytatni.

Nem mindegy, hogyan mondod fel

Nemfizetés esetén nincs más megoldás, kizárólag a bérleti szerződés felmondása, annak egyoldalú megszüntetése. Ugyanakkor nem mindegy, ez mikor és hogyan történik, hiszen egy szabálytalanul felmondott kontraktus ugyanúgy érvényben marad, mint addig. A lakástörvény szerint először írásban kell felszólítani a bérlőt, hogy nyolc napon belül fizesse meg a tartozását. Fontos, hogy vagy tértivevényesen adjuk postára a felszólítást, vagy pedig írassunk alá a bérlővel egy papírt, hogy átvette a felszólítást - mivel írásos nyoma kell, hogy maradjon, hogy ez mikor történt meg. A határidő ugyanis az átvételtől ketyeg.

A fizetési határidő leteltétől számított újabb 8 napon belül a felmondás kézbesítéséről is gondoskodnunk kell. A felmondás a fizetési határidőt követő hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Ez egyébként nem csak a nemfizető lakókra, hanem a magatartási problémás albérlőkre is vonatkozik. Fontos, hogy ha többen bérlik az ingatlant, akkor mindenkihez el kell juttatni mind a felszólítást, mind a felmondást külön-külön.

A felbontásban meg kell jelölni, hogy a bérlőnek mikorra kell elhagynia az ingatlant. Kilátásba kell helyezni a polgári peres eljárást, melynek költségeit a hibás fél, tehát az albérlő állja. Legvégső esetben pedig tényleg nem marad más hátra, mint az illetékes járásbíróságon keresetet benyújtani a követelt összeg megfizetésére. Ekkor megindul a végrehajtási folyamat, ami mind a kiköltözésre, mind a tartozásra vonatkozik.

Mit lehet tenni rezsitartozás esetén?

Ha a rezsiben is tartozást halmozott fel az albérlő, akkor a tulajdonos kérheti a közművek ideiglenes szüneteltetését a szolgáltatóktól - ha a mérőórák nem lettek átírva a bérlő nevére. Nem köteles a tulajdonos ugyanis a villanyt, gázt, vizet, fűtést egy olyan bérlőnek biztosítani, aki nem fizet, és ezért felmondott neki. Ennek ugyan költsége van, de legalább nem növelik tovább a számlát a folyamatosan nem fizető bérlők. Az is jó megoldás lehet, ha előre fizetős mérőórák vannak felszerelve a kiadó lakásra.

A bérleti szerződést pedig a rezsitartozásokra hivatkozva is fel lehet mondani.

(pénzcentrum)

A fotó illusztráció

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!