Szent László ma is érvényes példa számunkra, méltó követői akkor lehetünk, ha tudunk áldozatot hozni keresztény közösségünkért, ha tudjuk tisztelni a többi népet, a hit fényében pedig meglátjuk közös értékeinket - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek  a győri Dunakapu téren, a Szent László-napok alkalmából tartott szabadtéri szentmisén.

A szentmisét, amelyen mintegy kétezer-ötszázan vettek részt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai, valamint a szomszédos országok püspöki konferenciáinak képviselői közösen mutatták be.

Veres András, az MKPK elnöke, győri megyés püspök az ünnepi mise elején hangsúlyozta, hogy Szent László olyan szent, akinek példáját a hívő és nem hívő emberek is követni tudják, mert tulajdonságai közé tartozott a hűség, a hazáért való szeretet és a hősiesség.

Erdő Péter bíboros, prímás homíliájában hangsúlyozta, Szent Lászlóval terve volt Istennek, azt a szerepet szánta neki, hogy megvédje a magyarságot és az országban élő többi népet a nomád betörésektől. Előtte azonban ő is átélte a rivalizálást, mert harcolnia kellett az ország függetlenségéért, amelyet azzal mutatott meg, amikor 1077-ben trónra lépését nem a német-római császárnak, hanem VII. Gergely pápának jelentette be.

Szent László sokat tett azért, hogy az ország állandó hazája és "szeretett otthona" legyen a magyar népnek - mondta az esztergom-budapesti érsek.

Kifejtette: Szent László a külső ellenségtől hadvezérként védte meg az országot, a belső biztonság "megrontóitól pedig mint a magyarok igaz bírája szabadította meg hazánkat". A keresztény élet megszilárdításáért két új püspökséget hozott létre, Nagyváradot és Zágrábot.

Erdő Péter kitért arra, Szent László felismerte, hogy korában a nyelv is erős, közösséget alkotó tényező volt, amelyet felhasznált a keresztény hit és közösség  építésére. Kortársai és az utókor is szentnek tartották, azt az embert tisztelték benne, aki "szívvel-lélekkel építette és védte egyházát és hazáját", aki István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt szentté avattatta. Ezzel saját példaképet adott a magyar népnek - hangoztatta.

A bíboros a király erényeit sorolva hozzátette, Szent László mindig kész volt arra, hogy személyesen is kockára tegye életét mindenért és mindenkiért, akiben "Isten ügyét és a magyar ügyet látta meg".

Szent László európai szemlélete, amely egyben az ország stabilitásának és megszilárdulóban lévő keresztény kultúrájának védelmét is jelentette, kirajzolta egy régió körvonalait, amely Horvátországtól a magyar, cseh, lengyel területeken át egészen a keleti keresztényég határig terjedt, de nem egyetlen birodalomként, hanem a szövetségesek összetartása és emberi közelsége révén - mondta Erdő Péter.

A szentmise elején a Káptalandombi Szent László Látogatóközpontból ünnepélyes keretek között levitték a Szent László-hermát - amely Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után - a Dunakapu térre, amelyet a szertartás végén a hagyományos Szent László-napi körmenetben vittek végig a győri belvároson.

A Szent László-évet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2017-re, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.

Címlapfotó: Bodnár Boglárka / MTI

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: szerkesztoseg@boldoguljgyorben.hu

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!