Az Európai Unió összes régiója közül a nyugat-dunántúli produkálta a tizedik legnagyobb gazdasági fejlődést 2008 és 2015 között és részben az uniós források miatt az EU-átlaghoz történő gyors felzárkózás 2030-ig is folytatódhat - derült ki egy friss brüsszeli anyagból. Ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régió egy viszonylag magas fejlettségi szintről elkezdett relatív lecsúszni és mivel kevés EU-s pénzre jogosult a 2014-2020-as ciklusban, így ez nem is nagyon változik, de Pest megye szétválasztása majd segíthet hosszabb távon. A térségi országok közül egyébként az egyik legnagyobb mértékben a magyar GDP-t fogják majd 2023-ig megemelni az uniós források, de itt is látszik az a kettősség, hogy a közép-magyarországi régió lassabban fog fejlődni, mint a többi magyar régió.

Az EU kohéziós politikája ebben a ciklusban arra épült, hogy 2007-2009 átlagában az egyes régiók egy főre jutó GDP-je az EU-átlag milyen szintjén állt (75% alatt, 75-90% között, vagy 90% felett) és ettől függött, hogy az adott régió mennyi uniós felzárkóztatási forrásra jogosult. Mivel a közép-magyarországi régió relatív túlfejlett volt, azaz a vizsgált három évben már az EU-átlag 103%-án állt ez a mutató, ezért nagyon kevés fejlesztési forrásra jogosult a 2014-2020-as ciklusban és ennek a hatása már a legfrissebb, 2015-ig tartó adatsoron is kiütközik.

Elkezdett az EU-átlaghoz süllyedni a fejlettségi mutató (a 2013-as 108%-ról 2015-re 105%-ra), azaz relatív lecsúszás indult el Közép-Magyarországon. Közben azonban az is látszik, hogy a nyugat-dunántúli régió 2013-tól gyors fejlődést produkált és az EU-átlag 74%-ára ugrott az egy főre jutó GDP, de intenzív fejlődési pályát mutatott Közép-Dunántúl is.

Ha európai szinten vizsgáljuk a fejlődési tendenciákat, azaz azt, hogy mi történt 2008-2015 között az EU-átlagos fejlettségi szintjéhez képest az egyes régiókban, igencsak látványos ábrát találunk. Főként Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban a válság hatására a 2008-as szinthez képest 2015-re jelentősen süllyedt a régiók fejlettségi szintje:számos régióban 20%-pontnál nagyobb mértékben is romlott az EU-átlaghoz képest nézett fejlettségi szint. A részletes adatokat megvizsgálva azonban kiderült: a hollandiai Groningenben történt messze a legnagyobb negatív irányú változás: 42%-ponttal szakadt ezen időszak alatt az EU-átlaghoz képest nézett egy főre jutó GDP-arány. A rangsor másik végén azonban felbukkant

Nyugat-Dunántúl: az összes régió közül 2008-ról 2015-re a tizedik legnagyobb mértékben ugrott a régió egy főre jutó GDP-mutatója (60%-ról 74%-ra).

A közép-magyarországi régiónál itt is látszik már a legörbülés következménye: mindössze 2%-ponttal tudott emelkedni az EU-átlaghoz képest a fejlettségi szint a vizsgált 7 év alatt.

Érdekes kérdés egyébként, hogy az egy főre jutó GDP-adatok mögött pontosan milyen lakosságszámmal számolt az Eurostat, mert ha az alábbi ábrát megnézzük, egészen durva népességváltozási folyamatokat azonosíthatunk. Románia, Bulgária és a Baltikum számos kisebb régiójában (NUTS 3) több mint 10%-os lakosságcsökkenés történt 2005-ről 2015-re. Ez nyilván összefügg a régiók fent bemutatott gazdasági fejlődési pályával is (pl. a portugál "szenvedés" miatt elköltöztek más országokba), de azzal is, hogya 2004-es, illetve 2007-es EU-csatlakozási hullámmal megnyílt az út a nyugat-európai munkaerőpiacok felé és tömegesen mentek ki az emberek más, fejlettebb nyugati területekre dolgozni.

A közép-magyarországi régióban azonban mindössze 1,4%-os GDP-emelő hatást kalkulál a modell (ez húzza le az egész ország adatát 3% alá), ami nem is csoda, hiszen Budapest relatív túlfejlettsége miatt a 2014-2020-as ciklusban az egész régió mindössze 290 milliárd forintnyi EU-forrásra számíthat. Ezt igyekszik valamelyest kompenzálni a kormány a 80 milliárd forintnyi, tisztán magyar költségvetési forrásból származó Pest megyei fejlesztési alappal, illetve azzal, hogy már megindult Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása. Utóbbinak az a célja, hogy a 2020 utáni uniós fejlesztési ciklusban Budapest relatív túlfejlettsége már ne "sorvassza" tovább a régió többi részét, azaz minél több forrásra jogosult legyen önállóan Pest megye.

Az Eurostat évkönyvében még távolabbi időpontra is találtunk kivetítést, ami sajnos továbbra is ugyanazt mutatja, hogy a központi régió GDP-szintje a 2014-2020-as ciklus forrásai hatására jóval kevésbé fog emelkedni 2030-ig (1,3%-kal), mint a többi régió GDP-szintje. Ezáltal a központi régió "relatív lecsúszása" folytatódhat. A közép- és nyugat-dunántúli régió GDP-szintje a modell szerint 4,9-4,9%-kal lesz magasabb 2030-ra, mint a mostani ciklus uniós forrásai nélkül, Észak-Magyarországé pedig 6,3%-kal.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja.

Címlapfotó: hirek.ma

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: szerkesztoseg@boldoguljgyorben.hu

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!