Pár nappal az egész világot megrázó szörnyű tűzvész után, amiben kiégett a párizsi Notre-Dame katedrális, többszáz millió eurónyi felajánlás érkezett a világ minden sarkából.

Tehetős magánszemélyek, nagy cégek, külföldi országok - köztük Magyarország egyes városai, mint Szeged, Székesfehérvár, Budapest vagy épp Veszprém - lelkes magánszemélyek, de még a franciaországi muzulmánok is pénzt gyűjtenek, hogy a templom újra régi fényében pompázhasson.

Sokan teszik fel azonban a kérdést, hol marad a katolikus egyház?

A tűzeset óta ugyanis a Vatikán csupán a pápa mélységes szomorúságáról adott hírt a tűz kapcsán. Ferenc pápa azt mondta, fizikai fájdalmat érzett a tűzeset miatt, és hálás mindazoknak, akik életüket kockáztatva részt vettek a mentésben, a római katolikus egyház hozzájárulásáról azonban sem ő, sem más nem beszélt.

Ugyanez elmondható a francia államról is. Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy öt éven belül újra régi fényében ragyog majd a katedrális, Edouard Philippe miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy adócsökkentést kapnak mindazok, akik pénzzel támogatják az épület felújítását, de állami részvételről szintén nem esett szó ezen kívül.

Az Euronews utánajárt mindennek.

Kinek a tulajdona a párizsi Notre-Dame?

A katedrális az 1905-ben hozott, állam és egyház teljes szétválasztását szabályozó törvény hatályba lépése óta a francia állam tulajdona - csakúgy, mint az országban található 86 másik katedrális.

Ettől eltekintve a Notre-Dame már 1862 óta történelmi emlékműnek számít és mint ilyenért, az állam tartozik felelősséggel.

Akkor a Notre-Dame biztosítva volt, a biztosítás pedig mindent fedez?

A helyzet nem ilyen egyszerű, a templom ugyanis a szó szoros értelmében nem volt biztosítva. Az épület maga, mivel a nemzeti örökség része, és egyben az állam tulajdona, különleges státusszal rendelkezik, ami miatt nem lehetett olyan biztosítást kötni rá, mint egy szimpla ingatlanra. Az állam ezért tulajdonosa és egyben biztosítója is a Notre-Dame-nak saját pénzügyi kapacitása mértékében, mentesítve magát még a kötelező ingatlankezelési biztosítás alól is.

A másik probléma, hogy az állam csak az épületért felel, de minden, ami annak belsejében van, már a párizsi érsekség tulajdona, és mint ilyen, a berendezést és egyéb bent található tárgyakat nekik kötelességük biztosítani.

Miért nem a Vatikán segít és fizeti a felújítást?

Még ha a Notre-Dame a római katolikus hit egyik legemblematikusabb épülete is, a Vatikán semmilyen módon nem tulajdonosa a templomnak, így semmilyen felelőssége nincs abban, hogy annak karbantartását vagy renoválást hogyan és milyen módon végzik, miből fedezik. Így aztán fizetési kötelezettsége sincs. Ez a tény azonban nem akadályozta meg például az amerikai elnököt, Donald Trumpot, hogy pénzügyi segítséget ajálnjon a pápának a katedrális újjáépítéséhez.

Akkor most senki nem fizet semmit? Egyáltalán, várható bármilyen kártérítés?

Ha a most következő nyomozásban azt állapítják meg, hogy a tűz kitörése nem a felújításon dolgozó egyik vállalkozás hibájából keletkezett, akkor az állam, mint az épület biztosítója kell hogy állja a költségeket.

Ha azonban a nyomozás a felújítást végző vállalatok egyikének felelősségét állapítja meg, akkor az ő biztosítójuknak kell kártalanítania az államot, mint tulajdonost, akkora mértékben, mint amekkorára szerődést kötött a kivitelezést végző vállalkozóval. Ha ez az összeg nem elég nagy és nem fedezi az okozott kárt, az adományoknak és az állam általi juttatásoknak kell fedeznie a különbséget.

A cikket teljes terjedelmében ITT olvasható!

Itt léphetsz be a Boldogulj Győrben Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljgyorben@gmail.com címre.

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!