Már évek óta észrevehettük akár a saját szokásainkon is, hogy egyre többet vásárolunk valamilyen internetes webáruházban. A kiskereskedelem online forgalma mind globálisan, mind hazánkban folyamatosan növekszik és egyre nagyobb részarányt képvisel a teljes kereskedelmen belül. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben folytatódik ez a trend vajon életben tudnak-e maradni a plázák, élményközponttá alakulnak át, esetleg raktár lesz belőlük, vagy teljesen megszűnnek.
2017-ben az online kereskedelem teljes kereskedelmi forgalmon belüli aránya Nyugat-Európában átlagosan 8,8 százalék volt (Centre for Retail Research felmérése), ezen belül az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb (17,8 százalék), míg a rangsor alsó végén Olaszország állt az e-kereskedelem 3,4 százalékos arányával, az MNB kereskedelmiingatlan-piaci jelentése alapján.
Ahogy pedig nő ez az arány úgy válik egyre érdekesebb kérdéssé, hogy mi lesz a most még csak bevásárlásra használt plázákkal. Átalakulnak, vagy esetleg megszűnnek? Megfordítva a dolgot, ha nem a plázákban fogják tárolni azt a rengeteg árut, amit mostantól online veszünk meg, akkor még több raktárra, logisztikai egységre is szükség lesz a tárolás miatt. Ebből fakadóan a városszéli "szellemplázák", ha nem tudnak élményközponttá, vagy valamilyen vegyes funkciójú épületté alakulni, akkor az is elképzelhető, hogy ezekből lesznek a szükségessé vált nagy logisztikai központok.
A KSH adatai alapján 2018-ban az üzemanyagok, gépjárművek és járműalkatrészek nélkül számított kereskedelmi forgalmon belül a "csomagküldő és internet" üzlettípus forgalma 5,6 százalékot tett ki Magyarországon és ezen üzlettípus forgalmában 30-40 százalékos éves növekedés figyelhető meg az elmúlt öt év vonatkozásában, regionális összevetésben a többi országban valamivel alacsonyabb, 15-27 százalékos volt a növekedés. Nem csoda tehát, hogy egyre többet kerül szóba a plázák jövőbeli sorsa, az átalakulásuk és az ezekkel kapcsolatos technológiákból fakadó, akár jogi problémák. A tavaly megrendezett Property Investment Forumon már arról is beszélt Dr. Gömöri Gábor, (ügyvéd, Partner Associate, Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda) hogy miként lehet kezelni, ha egy bevásárlóközpontban nézik és tárolják a vevők útvonalait, vagy pl. arcfelismerés alkalmaznak, hogy felismerjék a vásárló nemét és korát, és ez alapján dobálják fel lehetőségeket az aktuális ajánlatokról. Kevesebb, mint 3 hét múlva az FM & Office konferencián is szó lesz az átalakuló retail és logisztika szegmensekről, melyek között egyértelműen az e-kereskedelem adja a közös pontot. Kellenek még plázák, fizikailag valós üzletek, vagy elég a webshop?
A fizikai üzletek jövőbeli életképességének kérdése kapcsán többféle nézet létezik. Az egyik véglet szerint tömegesen elnéptelenedő és kiüresedő bevásárlóközpontokra számíthatunk a következő években. Tegyük hozzá azonban, hogy a kiskereskedelem átalakulása nem egy azonnali, gyors folyamat, hanem egy fokozatos és folyamatos alkalmazkodás a változó vásárlói igényekhez.
A vevők az iránti igénye, hogy a termékeket fizikailag is megtapasztalhassák (kipróbálják, felpróbálják, élőben lássák stb.) továbbra is a legfontosabb szempontok között szerepel, ezért jellemző az online és offline vásárlási csatornák kombinált használata, például, hogy a boltban kipróbálják, majd online megrendelik (showrooming), vagy éppen fordítva, amikor először megrendelik majd a boltban történő átvételkor kipróbálhatják (webrooming). Vagyis a vásárlói elvárásokból kiindulva, az üzletek és bevásárlóközpontok iránti igény valószínűsíthetően a jövőben sem tűnik el teljesen, a különféle (online és fizikai) kiskereskedelmi csatornák párhuzamos használata viszont erősödhet.
Kell valami extra
A vásárlók igényei alapvetően alátámasztják a bevásárlóközpontok jövőbeli létjogosultságát, de a kereskedőknek (bérlőknek) és ingatlantulajdonosoknak a vásárlási élmény növelése érdekében folyamatos fejlesztésekre lesz szükségük, hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani. A manapság leggyakrabban említett tényezők az alábbiak:
Technológia, adathasználat:
Az okostelefonok elterjedtsége lehetőséget kínál a bevásárlóközpontoknak a vevőkkel való közvetlen kommunikációra. A plázák már régóta képesek a látogatószám mérésére, de jelenleg már rendelkezésre állnak újabb technológiai megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy a visszatérő vásárlók a korábbi aktivitásuk alapján személyre szabott ajánlatokat kapjanak. Ezen technológiák alkalmazása viszont komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet.
Itthoni példa a már sokat emlegetett Centrál Park projekten belül épülő Westend 2, ahol a kialakítandó bevásárlóközpontban a vásárlást és a technológiát így szeretnék összekötni. Az adatvédelmi problémák mellett azonban arra is érdemes odafigyelni, hogy, ha valaki egy ilyen okos környezetben van, lehetőleg ne kapjon másodpercenként üzeneteket mindenféléről; például, hogy az előző heti vásárlása alapján, milyen árengedmények várják ugyanabban a boltban.
A bevásárlóközpont, mint közösségi tér:
A bevásárlóközpontok a jövőben élményközpontokká is átalakulhatnak, ahol a hagyományos üzletek mellett nagyobb súllyal jelennek meg a vendéglátó, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások. Emiatt rugalmasan alakítható terekre és ehhez kapcsolódóan rövidebb, rugalmasabb bérleti megállapodásokra lehet szükség. Az élményközpontokban több vegyes használatú, multifunkciós terület lesz, amelyek rendezvényeknek, kiállításoknak és közösségi programoknak kínálnak helyet. Találkoztunk olyan nézettel is, amely szerint az ilyen élménycenterekben irodaterületek és lakóterületek is helyet kapnak majd.
Átalakulás egy kicsit másként
A mai bevásárlóközpontok között vannak sikeresebbek és kevésbé jól menők, de közös jellemzőjük, hogy a végfelhasználók közvetlen közelében helyezték el őket. Az online kereskedelem folyamatos növekedésével fontosabb lesz a termékek minél gyorsabb és egyszerűbb eljuttatása a végfelhasználókhoz. Ez új hasznosítási potenciált jelent a kevésbé jól teljesítő ingatlanoknak a jövőben. Egyes plázák funkciója részben átalakulhat, átvételi pontok, elosztópontok alakulhatnak ki bennük, kisebb vevőtérrel és nagyobb raktárterülettel.
Összességében az, hogy az elhelyezkedésnek fő szerepe van az egyes ingatlanok sikerességében, a jövőben sem fog lényegesen megváltozni. Az online kereskedelem növekedése által előrevetített csökkenő területigények mellett, a kedvezőbb adottságú ingatlanok megfelelő stratégiával, alkalmazkodással és fejlesztésekkel sikeresek tudnak maradni a jövőben is. A kevésbé sikeres ingatlanoknak részleges vagy teljes funkcióváltáson eshetnek majd át, de nem kizárt az az eset sem, amikor bontásra kerül sor, és a terület egy új funkció létrehozását szolgálja.
A fotó illusztráció
Itt léphetsz be a Boldogulj Győrben Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljgyorben@gmail.com címre.
Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
