Későn kezdett ömleni a pénz a magyar egészségügybe. És későn ébredtünk rá
2017. szeptember 27. írta: Cseri Pál

Későn kezdett ömleni a pénz a magyar egészségügybe. És későn ébredtünk rá

petz_korhaz_gondozo_hu.jpgSzázmilliárdokat tol a kormány 2015 óta az egészségügybe, mégis elképzelhető, hogy három év múlva már egymillió embernek nem lesz háziorvos a közelében. Hiába ugyanis a beinduló béremelés: az utóbbi tíz évben a főváros költségvetésének hatszorosával egyenértékű pénz tűnt el az ágazatból, ez pedig már a halálozási adatokon is meglátszik.

Egészségügy és szociális biztonság – az utóbbi másfél év felmérései szerint a magyarok ezen a két területen látják a legtöbb problémát az országban. Ezzel az ország egy szűk csoportba került, az Európai Unió lakói ugyanis jellemzően a munkanélküliséget tartják az országuk legnagyobb problémájának. Magyarországan ugyanakkor már másfél éve az egészségügy helyzete vezeti a listát-írja az abcug.hu.

A számok mögé nézve ez nem is csoda: az elmúlt években még a szomszédokhoz képest is elképesztően keveset költ az ország egészségügyre, és hiába kezdte el tavaly a kormány önteni a pénzt az ágazatba, a szakmabeliek szerint ezzel jócskán elkéstek.

1836 milliárd forint tűnt el az egészségügyből

Augusztus végén Egészségügy 5 dimenzióban címmel tartottak konferenciát egészségügyi kutatók, orvosok, kórházigazatók részvételével Budapesten. Egy sor egészségügyi szakmai kérdésről volt szó, a hazai egészségügyi rendszer finanszírozására viszont több előadó is kitért.

Orosz Éva, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára kerekperec azt mondta, tragikus mértékben csökkentek az egészségügyi kiadások a elmúlt tíz évben Magyarországon, ez pedig már a halálozási adatokon is látszik.

Orosz alapgondolata az volt, hogy hiába történt az elmúlt tíz évben a gazdasági növekedést megroggyasztó válság, és hiába kezdett el a kormány végül pénzt pumpálni az egészségügyi rendszerbe, a forráshiány egyértelműen a politikai-gazdasági döntéshozók felelőssége. Ez pedig remekül látszik, ha Magyarország egészségügyi mutatóit összehasonlítjuk a hasonló társadalmi-gazdasági helyzetből induló szomszédos országok helyzetével.

Az alábbi grafikonon a magyar GDP egy főre jutó alakulása látható. (Világoslilával a cseh, barnával a szlovák, világoskékkel a lengyel, pirossal a magyar, sötétlilával a román, sötétkékkel a bolgár állam GDP-je látható.

kep1_1.jpg

Ezen látszik, hogy a magyar mutatót a szlovák, de még a sokkal lentebbről induló lengyel állam is megelőzi. “Magyarország stagnál, a többieket pedig a dinamikus felzárkózás jellemzi” – mondta Orosz. Ez azonban még nem mond semmit az egészségügy helyzetéről, az a következő grafikonon látszik.

kep2_1.jpg

A kék vonal itt a magyar GDP-t jelöli, a piros pedig az egészségügyi alap kiadásait. “A kék és piros vonal közötti grafikus eltérés érzékelteti a forráskivonást az egészségügyből” – magyarázta Orosz. E szerint, tavaly az egészségügyi kiadások közel 24 százalékkal voltak azalatt a szint alatt, ahol egyébként a gazdaság állapotát figyelembe véve lenniük kellett volna. Ez a 24 százalékos mínusz is csak úgy tudott összejönni, hogy a kormány 2012 óta mérsékelten, 2015 óta pedig durván elkezdte önteni a pénzt a magyar egészségügybe.

Ennek ellenére 2007 és 2016 között 1836 milliárd forint tűnt el az egészségügyből (összehasonlításképpen, Budapest éves költségvetése közel 300 milliárd forint). “Ilyet nem találunk egyetlen európai országban se. Ez tragikus, botrányos, mindenki vérmérsékletének megfelelően beszélhet erről” – mondta Orosz Éva.

A következő grafikonon az látszik, hogyan alakultak az egészségügyi kiadások a V4 országokban a rendszerváltás óta, egy főre számolva.

kep3_1.jpg

Ebből látszik, hogy hiába indult Magyarország a szomszédos országokkal hasonló helyzetből, Szlovákiában és Csehországban jóval többet költ az állam az egyes emberek egészségére, Lengyelország pedig nagy hátrányból hozta be Magyarországot.

Magyarország sereghajtó a kezelhető betegségek kezelésében

Orosz Éva szerint az egészségügyi felzárkózás elmaradása emberéletekben is mérhető. A negyven éves korban várható élettartam például hiába nőtt a rendszerváltás óta, közel sem nőtt olyan mértékben, mint a szomszédos országok esetében.

 

A teljes cikket ide kattintva olvashatja.

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: szerkesztoseg@boldoguljgyorben.hu

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljgyorben.blog.hu/api/trackback/id/tr9012903762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása