Győrben is sok cégnél tombol a munkaerőhiány, válaszként nálunk is megjelentek például az ukrán vendégmunkások, akik az itteni bérrel nagyjából a háromszorosát keresik meg, mintha otthon dolgoznának, plusz ne felejtsük el, hogy az ukrajnai háborús helyzet miatt is sokan jönnek hozzánk és más európai országokba. Állítólag sokszor feszültség alakul ki az helyi és a vendégmunkások között.
Ha elhelyezkedési gondjaink lennének Magyarországon – ami, tekintve a munkaerőhiányt, már kevésbé valószínű, mint pár évvel ezelőtt – egy munkakörben biztosan azonnal kezdhetnének: a keleti határszélre, illetve Kárpátaljára rengeteg toborzót keresnek, akik Ukrajnából csábítanak munkavállalókat Magyarországra.
Ez a toborzás egyébként megfelel a kormány szándékának, hogy ilyen módon rendezze a honi munkaerőpiaci anomáliákat, a magyar cégek működőképességét fenyegető emberhiányt. Már több munkaadói szervezet, köztük a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) is szorgalmazta, hogy vendégmunkásokkal töltsék be azokat az állásokat, amelyekre nincs hazai munkaerő, így pótolva számos építőipari szakmában, a vendéglátóiparban és a kereskedelemben hiányzó embereket.
Az állam be is vetett minden lehetséges eszközt: 2017 végén például csak a költségvetés zárszámadásábólderült ki, hogy az eredetileg tervezettnél is jóval nagyobb összeg ment el az ukrajnai vendégmunkások Magyarországra csábítására és az ezt célzó médiakampányra, melynek keretében Ungváron, Kijevben, Harkovban, Lvovban, Odesszában és Krivoj Rogban tettek közzé hirdetéseket.
Hallani olyanról is, hogy valaki az ukránok miatt felmondott a gyárban, mert megelégelte az egyenlőtlen bánásmódot. Ezeknek az embereknek az esetében munkaerő-lecserélésről lehet szó, ami háttérbe szorítja a magyar munkavállalót a külhonival szemben – erre az egyik nagyvállalat HR-es munkatársa hívta fel a figyelmet.
Elmondta, őket is meglepetésként érte, hogy az elküldöttek helyére azonnal termett külföldi dolgozó, akiket a cég nagyobb kedvezményekkel tud alkalmazni. Az ukránok mellett szól – jegyezte meg a HR-es –, hogy keményebben dolgoznak, legalábbis kezdetben, és több túlórát vállalnak, valamint nem ragaszkodnak a szakszervezeti tagsághoz és a kollektív szerződés meglétéhez sem.
Itthon több olyan közvetítő cég van, amely már a 2016-os, az ukrajnai munkavállalók magyarországi elhelyezkedését könnyítő szabályozás (a hazai hiányszakmák esetében ma már gyorsított eljárásban bírálják el a munkavállalási engedélyeket) előtt is intenzíven foglalkozott munkaerő-toborzással Ukrajnából.
„Amennyiért magyar dolgozó nincsen, annyiért az ukrán bizonyít”
– áll az egyik ilyen vállalkozás honlapján.
Az irány nem kizárólag a kárpátaljai magyarság munkaerő-piaci megszerzése, a közvetítő cégek küldetésükként a magyar cégek munkaerő-problémáinak mennyiségi megoldását jelölték meg. Garanciának pedig elég lehet az, hogy az ukránok kiugrási lehetőséget látnak a magyarországi elhelyezkedésben, természetesen főképp az ottaninál magasabb keresetek miatt.
A közvetítő cégek állítása szerint, a visszajelzések alapján a hazai vállalkozások rendkívül elégedettek az ukrán munkavállalókkal, akik olykor 50 százalékkal is hatékonyabban dolgoznak a magyaroknál.
A beilleszkedés azonban nem mindig sikerül, a honi dolgozók vendégmunkásokkal kapcsolatos reakciói az egyes munkahelyeken bizony vegyesek. A magyar dolgozók főleg azt kifogásolják, hogy bár mindenkit ugyanazért a bérért foglalkoztatnak, az ukránok ingyen kaptak szállást, ami az itthoniaknak nem jár.
A fotó illusztráció
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com
Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
