Győrben lassan minden talpalatnyi helyet beépítenek, főleg a profitérdekelt beruházók. És úgy tűnik, ehhez partner az önkormányzat építési hatósága is.
A Kismegyeri csata emlékét egy emlékmű, a küzdelem tárgyát jelentő, a ma napig még álló, magtár és Petőfi sorai is őrzik. A győri rendezési terv is az emlékőrzők sorában van azzal az előírással, hogy a 82-es útról nézve a magtárat körülvevő építkezések során a magtár táji dominanciáját biztosítani kell,  egyetlen új épület gerincmagassága sem haladhatja meg a magtár párkánymagasságát.
A területen gombamód emelkedő új épületek ugyanakkor erősen takarják a magtárat és laikus szemmel is érzékelhető, hogy a látvány mennyiben teljesíti a rendezési terv előírásait. A csata helyszínén épülő lakópark építési engedélyezésekor ez úgy tűnik, nem számíthatott.
Egy olvasónktól kaptuk az alábbi levelet:
Idén februárban azt vélelmezte írásos beadványában egy győri lakos a jegyzőnél és az építéshatóságnál, hogy a Kismegyeri csata megmaradt épületét a győri építési szabályokkal szemben a szomszédságban épülő lakóövezet tervdokumentációjában olyan, egyébként tiltott feltöltés (ez esetben föld teraszok) létesítését irányozták elő, amelynek minden bizonnyal az volt a célja, hogy a számított épületmagasságnál kisebb legyen. Továbbá, hogy a garázsokat magába foglaló alsó szintet pinceként lehessen kezelni. Az már csak ráadás, hogy nem tudták tartani az építési övezet különleges előírásait, amelyek szerint az épületek gerincmagassága nem lehet magasabb, mint a magtárépület párkánymagassága, és hogy a magtárépület táji dominanciáját biztosítani kell.
Ezek alátámasztására csatolt is egy képet az építtető felvételei közül. (Az előtérben látható a függőleges vasbeton falakkal határolt földterasz.)
És igen, ez bizony csont nélkül átment az elsőfokú építéshatósági eljáráson, ahogy átment, ha volt egyáltalán, a településképi véleményezési eljáráson is.  Erre – a panaszos szerint - a legenyhébb kifejezés a hanyag nemtörődömség.

A lényeg tehát, hogy a beruházói érdek és profit felülírta az érvényes szabályozást és a hatóság pedig szemet hunyt felette.

Az meg már csak hab a tortán, hogy a másodfokú építési hatóság még csak annyit se nyilatkozott a hozzájuk intézett beadványra, mint a jegyző, aki szerint a szabálytalanságokat vélelmező polgárnak, mint nem érintettnek, nem adhatnak iratbetekintési lehetőséget. Igaz, nem is kérte. Viszont a jelzés szakmai részére a megkeresettek részéről senki nem reflektált. Vajon miért?

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljgyorben@gmail.com

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!