A felperesek a keresetüket elsősorban szomszédjogi alapon, a szükségtelen zavarásra hivatkozással, másodlagosan egy korábbi megállapodásban az alperesek által az uszoda zajkibocsátásának határérték alatt tartására vállalt kötelezettség megsértésére hivatkozással terjesztették elő. A Győr belterületi egyik perbeli ingatlant a felperesek lakják, az amellett lévő ingatlan tulajdonosa az I. r. felperes, az ingatlan építés alatt áll, szerkezetkész állapotban található rajta egy lakóház. Arra hivatkoztak a felperesek, hogy az ingatlan megvásárlásával az volt a céljuk, hogy a teljes család számára egy olyan otthont építsenek, ami Győr egyik legszebb, legnyugodtabb területén fekszik, s amely rendkívül közel van a belvároshoz. A szomszédos ingatlan tulajdonosa Győr Megyei Jogú Város II. r. alperes, míg az I. r. alperes az ingatlanon felépített sportuszoda és kültéri medence – egyszemélyes városi tulajdonban lévő gazdasági társaság - üzemeltetője. 2014. december 19. napján megállapodás jött létre az I. r. - III. r. felperesek és az I. r. - II. r. alperes között, melyben vállalta az I. r. alperes, hogy a sportuszoda műszaki berendezésének zajhatását a megengedett felső határértéken belül tartja az üzemeltetés során és elismerték az alperesek, hogy a sportuszoda műszaki berendezéseinek zajkibocsátása az ingatlanok használatát még a megengedett felső határértéken belüli zajkibocsátás esetén is szükségtelenül korlátozza, így értékcsökkentő tényezőként jelentkezik, továbbá az életminőséget rontja és kártérítésre ad alapot. A megállapodás ellenére az I. r. alperes az üzemeltetés során a zavaró hatást nem szüntette meg.
A Győri Törvényszék az elsőfokú ítéletében kötelezte az I. r. és a II. r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül I. és II. r. felperes, mint egyetemleges jogosult részére 35.700.000,- Ft-ot, és ezen összeg után 2017. január 20. napjától járó késedelmi kamatot, az I. r. felperes részére 7.780.000,- Ft-ot és ezen összegből 3.780.000,. Ft után 2017. január 20. napjától, 4.000.000,- Ft után 2014. december 20. napjától járó késedelmi kamatot, a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. felpereseknek fejenként 4-4.000.000,- Ft-ot, és ezen összegek után 2014. december 20. napjától járó késedelmi kamatot. A felpereseknek személyenként 4.- 4. millió Ft-t nem vagyoni kártérítés jogcímén, míg a fennmaradó összeget a tulajdonukban lévő ingatlanok uszodaépítés és üzemeltetés miatti értékcsökkenése miatt ítélt meg a bíróság.
A döntéssel szemben az I. r. és a II. r. alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérték az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényék új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontjuk szerint a határozat jogszabályba ütköző, ellentmondó és hiányos. A felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helyben hagyását indítványozták.
A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú határozat indokolása szerint a törvényszék által megállapított tényállás részben felderítetlen, így a lefolytatott bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges. Az elsőfokú bíróság az eljárása során nem vizsgálta, hogy a sportuszoda felépítése, üzemeltetése a szükséges, a szomszédok érdekeit is figyelembe vevő zavarással megvalósítható lett volna-e. Nem tért ki a törvényszék arra, hogy a felperesek - ingatlanuk zavartalan használatához fűződő -magánérdeke mellett a beruházás adott helyen megvalósítását mennyiben indokolta közérdek, a városfejlesztés érdeke. A magán – és közérdekek egybevetett mérlegelése nem történt meg az elsőfokú ítéletben. Elmaradt annak feltárása, hogy a megvalósítás során volt-e lehetőség olyan kivitelezésre, amely mérsékelte volna a szomszédokat terhelő zajhatást. Így milyen költségű lett volna az utóbb elvetett távhővel fűtés a zajos saját gépészeti megoldás helyett, volt-e lehetőség a gépészet lakóházakkal ellentétesen oldalon elhelyezésére. Meg kell vizsgálni a megismételt eljárásban azt is, hogy a felperesek ingatlan-tulajdona megszerzésekor milyen készültségi fokú volt az uszoda-építés, a felperesek az ingatlan vételekor mennyiben számíthattak annak zavaró hatására. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a jelenlegi ingatlanforgalmi érték és értékcsökkenés megállapítására rendelte ki a szakértőt, mivel az értékcsökkenés mértékét az uszoda építés befejezésekori értékviszonyok szerint kell vizsgálni. A nem vagyoni károsodás megítéléséhez nem mellőzhető annak értékelése, hogy a felperesek mióta lakják az ingatlanaikat, bentlakás nélkül ugyanis ilyen jellegű károsodást nem szenvedhettek.
(bíróság)
Címlapfotó: haon.hu
írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: szerkesztoseg@boldoguljgyorben.hu
Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
