Régi közhiedelemnek számít Magyarországon, hogy a készpénz koszos és különböző kórokozók melegágya. Adja tehát magát a kérdés, hogy vajon a napjainkban Magyarországon tomboló influenzajárvány terjesztésében mekkora szerep jut a bankjegyeknek és pénzérméknek? Ennek járt most utána szakértők bevonásával a Pénzcentrum.
Régi hiedelem Magyarországon, hogy a készpénz rendkívül koszos, ezáltal ártalmas lehet az egészségre. De hogy ez valóban így is van-e, arról már kevesebb szó esik. Éppen ezért vizsgálódásaink során megnéztük, hogy mekkora készpénzállomány van jelenleg forgalomban Magyarországon, ezzel párhuzamosan pedig megkerestük az Országos Közegészségügyi Intézetet (OKI) is, hogy mekkora veszélyeket rejt az emberi egészségre nézve a készpénzhasználat, továbbá mekkora szerepet játszanak a bankjegyek és az érmék a napjainkban is tomboló influenzajárvány közvetítésében.
Ma Magyarországon 471 millió darab bankjegy és 1,7 milliárd érme van fogalomban. A magyarok készpénz iránti szenvedélye ráadásul 2012 óta intenzíven bővül
- mondta el megkeresésünkre a Magyar Nemzeti Bank (MNB), akik hozzátették azt is, hogy bár egzakt méréseik nincsenek, feltételezéseik szerint naponta tízmilliós nagyságrendű lehet a lakosság készpénztranzakcióinak száma. Ezekből az adatokból pedig joggal következtethetünk arra, hogy bizony nem véletlen a pénz rossz híre, hiszen mind a bankjegyek, mind pedig az érmék óriási mennyiségben járnak kézről-kézre, amiből kifolyólag rengeteg minden történhet velük pályafutásuk során. Ami ráadásul egyáltalán nem kevés idő:
A kis értékű címletek átlagosan 2-3 évet töltenek selejtezésükig a forgalomban, míg a nagy címletek (10 000 és 20 000 forintosok) átlagos élettartalma a 10 évet is meghaladhatja, miközben a forgalmi érmék esetén minimális, szinte jelentéktelen mértékű a selejtezés.
monda el az MNB, akik hozzátették azt is, hogy a pénzgyártás során olyan, elsősorban felületkezelő anyagokat is alkalmaznak, amelyek miatt a pénz jobban ellenáll a sokrétű forgalmi hatásnak, mint például más, a kereskedelemben használatos anyagok, így hosszabb élettartalommal bír. Mindezek ellenére az MNB arra is felhívta a figyelmet, hogy
a kézről-kézre "vándorló" bankjegyek (és érmék) számára a teljeskörű védelem nem garantálható, ezt pedig higiénés gyakorlatunk során is célszerű figyelembe venni.
De hogy mennyire is célszerű ezt figyelembe venni, továbbá járványügyi szempontból mekkora veszélyt jelent valójában a készpénz, arról már az ÁNTSZ-t kérdeztük.
Mielőtt bárki pánikba esne a zsebén meglapuló ezresek, kétezresek láttán érdemes előre tisztázni:
Az influenzavírus főleg cseppfertőzéssel terjed, ezért a készpénzhasználat a fertőzés közvetítésében csekély szerepet játszik
- hívta fel figyelmünket az ÁNTSZ. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a készpénz ne lehetne potenciális egészségügyi veszélyforrás. Az ÁNTSZ tájékoztatásából ugyanis az is kiderült, hogy
a készpénz mikrobiológiai szempontból szennyezett tárgynak tekintendő, ugyanis sok-sok emberi kéz érinti, így nem csak az influenzavírus, hanem sok más kórokozó is megtapadhat a felületén. Az influenzavírussal kapcsolatosan például elmondható, hogy a légutakból kijutó vírus felszíni fehérjéi jól adszorbeálódnak [adszorbeálódás: folyékony vagy gáznemű anyagot leköt a felületén egy szilárd anyag] különböző anyagokhoz, így az érmékhez és bankjegyekhez is. A megtapadását segíti a vírussal együtt ürülő légúti váladék is.
Érdemes tehát körültekintőnek lenni és betartani az alapvető higiéniai ajánlásokat annak érdekében, hogy a kórokozók ne juthassanak a készpénzről a szervezetünkbe:
- ügyelni kell a kézhigiéniára,
- köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre,
- tüsszentéskor, köhögéskor zsebkendő kell használni,
- meleg vízzel, szappannal kell kezet mosni,
- influenza ellen pedig jelentős védelmet nyújt a védőoltás beadatása.
Ezeken túl kifejezetten kerülni kell az arc, különösen a szem és az orr körüli régió, indokolatlan, rendszeres szennyezett érintését, hiszen ez lehetőséget biztosít a kórokozóknak a kézről a légutakba történő bejutásra.
Pénzszámolgatás során pedig semmilyen esetre se nyaldossuk az ujjainkat!
Összességében tehát kijelenthetjük, hogy bár a készpénz nem elsődleges közvetítő felülete az influenzának, nem árt vigyázni. Már csak azért is, mert ha egy bankjegyen vagy pénzérmén 1 millió vírus jelen van, az már érdemben veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Ráadásul a vírus átlagosan 48 óráig őrzi a fertőző képességét a különböző tárgyak felszínén. Két nap pedig sok idő.
A hiedelem alapjai tehát meglehetősen valósak, ugyanakkor az alapvető higiénia ajánlások betartásával rendkívül nagymértékben csökkenthető a bankjegyektől, pénzérméktől való megbetegedés kockázata. Ettől persze a pénz még mocskos marad, de korántsem olyan veszélyes, mint azt előzetesen gondoltuk volna. Persze azért a tömegközlekedési járművek kapaszkodóival simán felveszi a versenyt ezen a téren.
Címlapfotó: hvg.hu
írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: szerkesztoseg@boldoguljgyorben.hu
Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
